Főoldal Praktikus információk Gyakran feltett kérdések Gyakran feltett kérdések Milyen érzéstelenítési módszereket alkalmaznak műtétek vagy eszközös beavatkozások során. Mik az érzéstelenítési eljárások veszélyei?
Főoldal Praktikus információk Gyakran feltett kérdések Gyakran feltett kérdések Milyen érzéstelenítési módszereket alkalmaznak műtétek vagy eszközös beavatkozások során. Mik az érzéstelenítési eljárások veszélyei?

Milyen érzéstelenítési módszereket alkalmaznak műtétek vagy eszközös beavatkozások során. Mik az érzéstelenítési eljárások veszélyei?

Találatok:
54880

Válasz

Az érzéstelenítés különböző módszerekkel történhet.

1.    Altatás (általános érzéstelenítés)

A fájdalommentesség az egész testre kiterjed és öntudatvesztéssel társul. Az alváshoz ha-sonló állapotba kerül, amit a műtét végéig tartunk fenn.
A műtétet megelőzően, már a kórteremben többnyire a reggeli órákban megkapja az elő-készítést tabletta, vagy injekció formájában. A műtőben a kéz vagy az alkar vénájába mű-anyag csövecskét (kanült) vezetünk be, abba infúziót adunk. (Egyeseknél a kanül behe-lyezése és az infúzió adása már reggel a kórteremben elkezdődik.) Az altatást a kanülön át adott szerekkel indítjuk el a műtőben, és arcmaszkon keresztül oxigént adagolunk, amiből jó mélyeket kell belélegezni. Hosszabb műtétek esetén az altatókat és az erős fáj-dalomcsillapítókat megismételjük, vagy az oxigén és altatógázok keverékét arcmaszk, gégemaszk, vagy a légcsőbe vezetett cső (tubus) segítségével közvetlenül a tüdőbe juttat-juk. A tubust, vagy más légút biztosító eszközt csak akkor helyezzük be, amikor Ön már alszik, így nem érzi meg.
Az altatás során biztonsági riasztókkal felszerelt, korszerű műszerek (monitor, altatógép) segítenek az Ön alapvető élettani működésének fenntartásában.      
A műtét végén a műtőben fel fogjuk ébreszteni, de maszkon keresztül még adunk oxigént és megfigyeljük, s csak miután teljesen felébredt szállítjuk vissza a kórterembe. A gyógy-szerek hatása miatt nem biztos, hogy emlékezni fog erre a periódusra. A kórterembe visz-szaszállítás idejére a műtét alatt adott fájdalomcsillapítók hatása is nagyjából lecseng. Már enyhe-közepes fájdalmat jelezzen az ápolóknak, hogy hatásosan meg tudjuk szüntetni a fájdalmát. 

2.    Regionális érzéstelenítés

Kórházunkban az ún. gerincközeli spinális és epidurális érzéstelenítést alkalmazunk alhasi, gát tájéki, illetve lábon végzett műtéteknél. Elsősorban tüdőbetegeknél, és kifejezetten kövér betegeknél, valamint idős betegeknél alkalmazzuk, ha nem kifejezetten súlyos, de tartósan fennálló betegségük, főként, ha szívbetegségük van. Ezt a módszert előszeretettel használjuk császármetszés esetén is.
 A fájdalommentesség a test csak azon tájékára korlátozódik, ahol a műtét történni fog, és tudatvesztéssel nem párosul.  Ekkor is a műtőben először, vagy már osztályon behelye-zünk egy vénakanült, hogy bármikor adhassunk infúziót, vagy gyógyszert, leggyakrabban nyugtatót, ha arra szüksége van. Keringését, légzését folyamatosan ellenőrizzük, akárcsak altatás alatt.
Gerincközeli érzéstelenítésnél a gerincoszlop egy megadott pontján érzéstelenítőt fecs-kendezünk az idegek közé, illetve köré. Az injekció előtt a bőrt érzéstelenítjük, így a be-avatkozás gyakorlatilag fájdalommentes. A fájdalomérzet teljes kiküszöbölése 1,5-2 órán keresztül tart. A műtét során vénába adott, nyugtató hatású gyógyszerrel kiegészíthetjük a gerincközeli érzéstelenítés hatását, hogy jobban viselje a műtői környezetből, a testhely-zetből adódó kellemetlennek ítélt körülményeket.  
Bizonyos nagy hasi műtéteknél altatás mellett kiegészítésként epiduralis érzéstelenítés al-kalmazunk a műtét alatt, és az első néhány műtét utáni napon a minél jobb fájdalomcsil-lapítás, és a bélműködés minél korábbi megindulása érdekében.
A kielégítő érzéstelenítés velejárója, hogy az érintett végtagot átmenetileg, a műtét alatt nem érzi és nem képes mozgatni a beteg. Ez fennáll a műtét vége után is néhány óráig csakúgy, mint a fogászati érzéstelenítés után az arc, a szájnyálkahártya átmeneti érzéket-lensége.

3.    Felügyelet melletti nyugtatás

Elsősorban kisebb, rövid operációk esetén alkalmazzuk. Általában a műtéti területet ilyenkor is helyi érzéstelenítőkkel érzéketlenné tesszük, és vénakanülön keresztül nyugta-tókat, fájdalomcsillapítókat jutattunk a szervezetébe. Súlyos kísérőbetegségek esetén tel-jes körű, különben egyszerűbb monitorozást végzünk a beteg biztonsága érdekében.

Az első két módszer kapcsán előfordulhat, hogy nem tud vizelni, ezért – ha ebben bizto-sak vagyunk a műtét időtartama, nehézsége miatt, akkor már a műtét elején altatásban – lehet, hogy hólyagkatétert helyezünk be.
Amennyiben a műtét a gyomor-, bélrendszeren történik, a műtét előtt gyomorszondát he-lyezhetünk be orron keresztül. Alkalmanként még az osztályon az ápoló teszi ezt meg, és a műtét után is szükség lehet rá.
Mindkét érzéstelítési módszer esetén, a műtét után az osztályon még infúziót kaphat, és a nővérek rendszeresen megkérdezik, hogy van-e fájdalma, és ha igen, milyen fokú az. Ennek alapján kap fájdalomcsillapítót. Az első órákban fokozott megfigyelésben részesül, mérik a vér-nyomását, pulzusát, hőmérsékletét. Mikor ihat és ehet először műtét után az részben az érzéste-lenítés módjától, részben a műtéttől magától függ, így egyénileg kapnak erről tájékoztatást. Bi-zonyos esetekben műtét után néhány órán vagy napon keresztül a Posztoperatív Profilon, esetleg az Intenzív Terápiás Profilon kezelik.
Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai, ezért mindig a tervezett műtét és az Ön általános állapota szempontjából legmegfelelőbbet javasoljuk. Egyes műtéttípusnál az Ön tapasz-talatait, kérését is figyelembe vesszük. Természetesen csak olyan módszereket, és szereket al-kalmazhatunk, ami kórházunkban rendelkezésünkre áll.

Az érzéstelenítési eljárások veszélyei

Sajnos, minden beavatkozás veszélyekkel, nem várt következményekkel járhat. Azonban a korszerű gyógyszerekkel, gépekkel történő altatás, érzéstelenítés kapcsán súlyos szövődmé-nyek még rossz általános állapotú betegeknél is ritkák.

Az altatás általános mellékhatásai, szövődményei:

Nagyon gyakori:

  • Torokszárazság, 1-2 napig kaparó érzés, köhögés,
  • Közvetlen műtét után átmeneti zavartság, tájékozatlanság, főleg idős betegeknél
  • Hányinger, hányás
  • Remegés, hidegrázás

Gyakori:

  • Erős fájdalom a műtét területén
  • Átmeneti kettőslátás, látászavar
  • Vénagyulladás
  • Hátfájás
  • Fejfájás
  • Nehéz tubusbehelyezés során szájsérülés, illetve fogak sérülése, vagy elvesztése

Kevésbé gyakori:

  • Nehéz tubusbehelyezés során fogsérülés
  • Gégegörcs
  • Véletlen ébrenlét
  • Légúti tubusbehelyezést különböző módszerek használatával sem lehet kivitelezni


Ritka-igen ritka:

  • Altatógép meghibásodása
  • Gyógyszerallergia
  • Egy-, vagy több végtagban izomerő csökkenés, ügyetlenség
  • Műtét utáni légzési elégtelenség   
  • Szívmegállás
  • Halálozás

A szövődmények megelőzése érdekében a szervezet működését különféle készülékek segítségé-vel (EKG, vérnyomásmérő stb.) folyamatosan ellenőrizzük. Amennyiben mégis probléma, szö-vődmény jelentkezett az érzéstelenítés során, vagy közvetlenül utána, erről tájékoztatást kap, hogy egy esetleges következő érzéstelenítésnél ez elkerülhető legyen.

A regionális érzéstelenítés mellékhatásai, szövődményei:

A helyi, és a regionális érzéstelenítés egyes típusai kisebb megterhelést jelentenek a szervezetnek, az esetlegesen előforduló idegsérülések ritkák.

Gyakori:

  • Átmeneti vizelési zavar, ami hólyag-katéterezést tesz szükségessé
  • Fejfájás

Kevésbé gyakori:

  • Derékfájás
  • Tályog a kemény gerinchártya körül, vagy gyulladás az agyvíztérben
  • Görcsök
  • Szívmegállás

Nagyon ritka:

  • Alsó testfél bénulás
  • Gerinchártya bevérzése
  • Halálozás

Az oldal cookie-t használ a felhasználói élmény javítása érdekében. Elfogadásával hozzájárul a cookie-k gyűjtéséhez. A cookie-król bővebben: itt.

.